A sz eredete:
A magyar "boszorkny" sz keleti eredet: a trk basyrkan szbl a csuvas nyelvben busturgan lett, ebbl alakult ki a "boszorkny", mely eredetileg lidrcet jelentett.
Megfogalmazsa:
A boszorkny interperszonlis lny: az emberi szemly s a termszetfeletti, termszeti hatalom kztt ll. A boszorknysg a mgival val foglalkozs szmos formjnak egyike. A mgia azon a hiten alapul, hogy a termszetfeletti erk befolysolhatk. Mvelje szmra a mgia evilgi trekvs, nem teolgiai vagy elmleti krds. A mgia nem valls, de a vallsok csaknem minden formja mgikus elemeket is tartalmaz (pl. keresztnysgnl a rzsafzr, imsg: a formulk ismtlsnek mgikus ert tulajdontottak)
A boszorknysg kialakulsa
kor: jindulatnak tartottk a kt vilg kztt ll lnyt.
Kzpkor elejn: Nmetorszgban legkorbban a Walkrkkel rokon, erdei istennknt tisztelt nalak volt a boszorkny.
A keresztnysg elterjedse: hozzjrult a jelentsvltozshoz, a negatv tltet kialakulshoz. A keresztny autoritsok az eredetileg pogny fogalmakat trtkelve az eretneksg krbe vontk, melyben a stn kzponti szerepet jtszott.
A kzpkori boszorknyok eredetnek elmletei:
1. Egyesek szerint a boszorknysg nem volt ms, mint egy szocilis forradalmi mozgalom, melynek ketts clja: az alsbb rtegek felkelse a feudlis kizskmnyols, fknt a hrhedt "els jszaka joga" ellen s az antik kultuszok s szoksok jralesztsre irnyul trekvs.
2. Kelta-elmlet: e szerint a boszorknysg si pogny termszeti valls maradvnyait rzi, a Sabat pedig si kelta "istentisztelet".
3. Diana-kultusz: rviddel a keresztnysg elterjedse eltt a 4-6. sz-ban virgzott az erdei istenn kultusza, mely taln a boszorkny-kultusz forrsa lehetett.
4. Ketts elmlet: az szak-eurpai (kelta) s a dl-eurpai (rdggel szerzd) boszorknyalakbl az inkvizci zagyvlt ssze egyet.
Kezdetben mg klnbsget tettek boszorknysg s varzsls kztt, a varzsls nem szmtott akkora eretneksgnek (oka: a varzsl azt mondja: "Azt parancsolom az rdgnek..., mg a boszorkny kr, affle imdsgknt, elismerve az rdg felsbbrendsgt) |